Határtalanul
A felvidéki kirándulás
Idén ősszel, október első hetében volt szerencsénk eltölteni négy napot a Felvidéken. E négy nap alatt sok érdekes dolgot láttunk és tapasztaltunk.
A kora reggeli indulás után kis idő elteltével megérkeztünk első állomásunkra, Deákiba. Itt megtekintettünk a falu méltán híres templomát, ahol a Halotti beszédet, egyik első nyelvemlékünket találták. Alig fél órás utazást követően érkeztünk meg Galántára. Megkoszorúztuk Kodály Zoltán emlékművét (hisz ő itt töltötte gyermekéveit), és elénekeltünk egy, a zeneszerző által gyűjtött népdalt. Aznapi utolsó megállónk Pozsony volt. Itt a koronázási templom meglátogatását követően egy kiadós sétát tettünk a belvárosban, bejárva a különböző, történelmünkhöz köthető helyeket, épületeket. Két órányi buszozás után megérkeztünk trencséni szállásunkra.
A másnapi program első helyszíne Bajmóc volt. Az itteni várkastély kívül-belül lenyűgöző látványt nyújtott, szinte elvarázsolt bennünket. A kastélylátogatást és egy hosszabb utazást követően érkeztünk meg Selmecbányára Különböző érdekességeket hallhattunk a bányaváros megalakulásáról, felemelkedéséről, majd lassú hanyatlásáról. Megtekintettük az ásványmúzeum kiállítását, és körülnézhettünk a bánya egyik ma is látogatható rövid alagútjában. E sok színes programot követően indultunk vissza a szállásra.
Fáradalmainkat kipihenve következő nap benéztünk egy magyar tagozatos iskolába, itt megismerkedtünk, beszélgettünk a velünk egykorú diákokkal. A látogatás végén közösen énekeltük a magyar Himnuszt. Nagyon szép percek voltak ezek. A kis kitérő után betértünk Nagyszombatra, ahol felmentünk a tűztoronyba, majd rövid szabad program alatt mindenki maga fedezhette fel a belvárost. Ezt követően elindultunk vissza Trencsénre, de még nem a szállásra, hanem az ott található várba. Sok felfelé gyaloglást követően jutottunk a vár legmagasabb tornyába, ahonnan fantasztikus kilátás nyílt a városra. Sajnos nem maradhattunk ott örökké, mert a busz (amire rövid keresés után bukkantunk rá J, már várt. A szállásra való megérkezés után nem kellett kétszer mondani, hogy aludjunk.
Sajnos elérkezett ittlétünk utolsó napja. Miután összepakoltunk és elbúcsúztunk a szállásunktól, Dévény felé vettük az irányt. Megérkezésünk után felmentünk a várba, ahol a Duna és a Morva összefolyásának gyönyörű látványa fogadott minket. A vár körbejárása után indultunk vissza Pozsonyba, ekkor a várat és annak elbűvölő kertjét tekintettük meg, ezt követően kis csoportokba verődve fedeztük fel a belváros eddig még nem látott szépségeit. A programok végeztével visszaszálltunk a buszra, és elindultunk haza.
Nem is tudtam felsorolni minden élményt és programot, hiszen ezeken kívül is akadt még bőven. Számomra ez egy életre szóló kaland volt, melynek minden percét élveztem, és akármikor szívesen visszamennék erre a csodálatos helyre, hogy ismét megcsodálhassam elődeink, történelmünk határon túli értékeit.
Élő András 8.a. osztály
Fényképek a Galéria/Abda felületen tekinthetők meg!